Szőcs Kinga Zsófia

Interjú Dr. Bálint Balázs szülész-nőgyógyász szakorvossal: oxytocin, epidurális érzéstelenítés

A szintetikus oxytocin hatásairól elég keveset lehet olvasni, pedig a szintetikus oxytocin (Pitocin) adagolása a leggyakoribb rutin beavatkozás szülés-vajúdás közben.

Nagyon sok szülésnek előzménye az oxytocinos beindítás, rásegítés.
A legtöbb olyan esetben amikor egyéb orvosi beavatkozásra is szükség volt, a vajúdás egy része már eleve oxytocin infúzióval történt. Megfigyelhtő hogy a nem-sürgősségi császármetszések szinte mindegyikét több órás oxytocinadagolás vagy/és epidurális érzéstelenítés (EDA) előzi meg.

Vajon miért? Hogyan történhetett az hogy régen a nőknek sikerült szintetikus oxytocin használata nélkül is szülni? Erről kérdeztem Dr. Bálint Balázs szülész-nőgyógyászt.

Sz. K. Tisztelt Bálint doktor!
Miben tér el a természetes oxytocin az infúziótól? Mi történik az anya testében amikor bekötik a szintetikus oxytocint, a babára milyen hatással van ez?

B. B. Az oxytocin felfedezése és használata komoly segítséget nyújtott a kezdetektől fogva olyan esetek ellátására, amikor a méhtevékenység elégtelensége az anya vagy a magzat állapotának romlásához, esetegesen halálához vezetett. Ahogy mindig, eleinte óvatosan, később, ahogy a tapasztalatok gyűltek, egyre bátrabban használták a szakemeberek.

Mostanra eljutottunk egy olyan helyzetbe, amikor már igen komoly biztonsági (kórházi) háttérben zajlanak a szülések, így az eseteleges túlzott használat nem kívánt szövődményei is kezelhetők lettek. Amennyiben azért kapaja az anya a gyógyszert, mert a szülés menete ezt valóban megkívánja, tehát valamiféle rossz helyzetet szeretnénk megakadályozni, elkerülni vele, úgy ez jó, erre szükség van.

Az oxytocin a szervezetben, az agyban termelődő anyag. Nem csak a nőkben és nem csak a szülés során van szerepe életünkben, de itt nyilván kiemelt fontosságú. Szerepe van a méh összehúzásában, a szoptatásnál a tej kiürülésében (perifériás hatások), de fontos szerepe van bizonyos emocionális helyzetekben is, mint például a kötődés, vagy a fájdalom megélése, szociális viselkedés, stressz csökkentése stb.

A saját oxytocin minden területen kifejti hatását. Az infúzióban, vénásan beadott azonban csak azokat a hatásokat éri el, amelyek a méhre, mellre hatnak, ugyanis az agyba bejutni nem képes, így az érzelmek, érzések terén nem tudja kifejteni pozitív hatását.

Használatának szövődménye lehet, hogy a baba nehezen viseli a rá háruló stresszt, amit például a szívhang eltérésével jelezhet. Ilyen esetben gyakran császármetszésre kerülhet sor. Azonban óva intenék mindenkit attól, hogy úgy gondolja, aki oxytocint kapott és végül császármetszés lett belőle, annál biztosan az oxytocin adása volt ezért a felelős. Ez ugyanis egyáltalán nem így van, de az kétségtelen, hogy az egyes eseteket megvizsgálva, esetleg összefüggés található a kettő között.

Mekkora mennyiség megy át a babába, milyen hatással van ez a megszületésére esetleg a szoptatásra, illetve a kötődés kialakulását befolyásolja ez a szer?

Bevallom, nem tudom, hogy a vénásan beadott oxytocin magzatra való hatását vizsgálták-e már. Az biztos, hogy van esélye annak, hogy valamennyi a babához is eljusson, ugyanakkor ott annak is megvan az esélye, hogy az agyi, azaz centrális hatását is kifejtse, hiszen a vér-agy gát újszülött korban még sem működik.

Mit kell tudni egy érdeklődő kismamának, vajúdáskor az oxytocin adagolása milyen szövődményekkel járhat együtt?

Azt feltétlenül tudnia kell mindenkinek, hogy minden döntés, vagy nem-döntés is járhat szövődményekkel. De azt is tudni kell, hogy a szövődmények nem feltétlenül jelentkeznek, jó esély van arra, hogy ezek egyáltalán ne mutatkozzanak. Minden olyan beavatkozás, gyógyszeres terápia, ahol a szövődmények meghaladják a várt, illetve elért eredmények szintjét, előbb, vagy utóbb kikopnak a használatból. Az oxytocin hasznos szer, de kellő önmérséklettel kell alkalmazni.

Ami szövődmény mégis megjelenhet, az lehet anyai és magzati is. Az anyánál a túlhajszolt méh a szülést követően néha nem bír összehúzódva maradni, azaz elernyed, aminek az eredménye vérzés lehet. Nagyon súlyos szövődmény lehet, de ilyet csak nagy adag beadása után észlelhetünk, amikor az anya szívműködését befolyásolja a szer. Ez kifejezetten ritka, de életet veszélyeztető állapot is lehet.

Magzati szövődmény a méh összehúzódásainak túlzott volta (erőssége, sűrűsége és hossza) miatt a méh, így a lepény, azon keresztül pedig a magzat vérellátása, azaz oxigén ellátása romolhat olyan mértékben, ami a baba számára kezdetben csak kisebb nehézséget, később már nehezen viselhető állapotot idéz elő. Ez könnyen és gyorsan megszüntethető állapot, így komoly oxigén-hiányos állapot így nehezen alakul ki, de ritkán ugyan, ez is előfordulhat.

Amikor leáll egy vajúdás – ami kezdetben jól haladt – Ön szerint olyankor mi a megoldás?

A szülészetben a legfőbb erény a türelem. Nos, ez az első lépés. Ha a szülést kísérők együtt „élnek” a szülés folyamatával, akkor nagyobb valószínűséggel találnak olyan megoldást, ami elkerüli a gyógyszeres támogatást, vagy egyéb orvosi beavatkozást.

A szülés átmeneti megakadásának legfőbb okai között a fizikai kimerülés, illetve a pszichés gát szerepelnek. Az elsőt roborálással (evés, ivás, vagy infúzióban bevitt folyadékkal és cukorral, illetve pihenéssel), az utóbbit emberi támogatással tudjuk megoldani. Ezek eredménytelensége esetén azonban ragyogó szer lehet az oxytocin.

Ha „csak” a kitolás szakaszában adják az anyának a szintetikus oxytocint, mennyit kap meg abból a baba? Miért van arra „szükség”, hogy szinte rutinszerűen minden anya kap a kitolás szakaszában?

Biztosan végeztek kutatásokat az oxytocin magzati hatásáról, de továbbra sem tudom, hogy mennyi jut át a babába ebből, így erre korrekt választ nem tudok adni.

A kérdésnek a második részére pedig azért nem nagyon tudok reagálni, mert én nem tapasztalom azt, hogy minden kitolási szakban levő anya kapna oxytocint. Ha van ilyen hely, akkor ott egyszerűen tévesen, megkockáztatom azt is, hogy folyamatosan műhibát elkövetve végeznek orvosi tevékenységet.

Ön szerint mi nevezhető túlhordásnak? Mikor indokolt a beindítás?

Itt két fogalom szokott keveredni. A terminustúllépés az az időszak, amikor az utolsó menstruációból, illetve az várandósság elején készített ultrahangos vizsgálatok eredményéből kiszámolt, elvi szülési időponton, azaz a terminuson túlléptünk. Ez nem kóros, hiszen tudjuk, hogy a babának a betöltött 37-42 hét közötti időszakban kell megszületnie. A túlhordás pedig azt jelenti, amikor a 42 hetet is betöltöttük már, tehát túl vagyunk a terminuson 14 nappal.

A jelenlegi gyakorlat ugyanakkor országonként, régiónkét, kórházanként, orvosonként más és más. Vannak helyek, ahol amikor betöltik a 40 hete máris lépnek, de olyan is van, ahol a 42. hét végéig is várnak. A magam részéről azt tartom helyesnek, ha a terminus elérését követően szorosabb kontroll mellett hagyjuk békén az anyát és babáját, majd kb. 10 nappal a terminus után kezdünk bele egy akár több napig tartó méhszájérlelős, szülésindításos folyamatba, ahol bőven hagyunk időt az anya-baba szervezetnek arra, hogy a noszogatásra maga reagáljon, így a szülés később mindenféle beavatkozástól mentesen zajoljon le.

A beavatkozások kapcsán ismeretes a vízesés fogalma mely szerint egyik beavatkozás a másikat váltja ki. Egyre több klinikán tapasztalható az epidurális érzéstelenítés (EDA) rutinszerű alkalmazása, felajánlása esetleg kérése. Érthető hogy az érzéstelenítő elveszi a fájdalmat(aminek intenzitását főképpen a szintetikus oxytocin idézte elő), ellenben számos olyan mellékhatása lehet amiről sok szülész-szakember nem tájékoztatja az anyát.

Összefoglalná kérem röviden:

milyen hatással van a születés folyamatára, az anya testének működésére, illetve a babára – egy epidurális térbe adott érzéstelenítő injekció?
mikor indokolt epidurális érzéstelenítőt alkalmazni?

A saját praxisomban szinte soha sem használtam és nem is használok EDA-t. Van az EDA-nak is indikációs köre, amikor a szülés annyira nem megy, a méhszáj annyira nem nyílik, noha mindent megtettünk azért, hogy ez sikerüljön, de ez roppant ritka.

Manapság azért használják ezt a szert, mert kényelmes az anyának. Nem fáj. Vannak olyan szülészeti intézmények a világban, ahol a szülőszoba egy luxus helyiség, ahol hatalmas tv-n néznek filmet, vagy újságot olvasnak, amíg a „szülés” zajlik EDA és oxytocin segítségével, a végén pedig szólnak, hogy a baba megszületett. Ebben van ugyan némi túlzás, de egyértelmű, hogy a kényelmi szempontok messze megelőzik a szülésnek, mint természetes folyamatnak a lehetőségét.

Az EDA alapvetően jó, ha orvosi okból használják. Ilyen esetben elfogadhatók az ezzel esetlegesen járó szövődmények. A babánál szívhang eltérés, fekvési/beilleszkedési rendellenesség, születés után ezek további szövődménye, illetve pedig szoptatási nehézség alakulhat ki. EDA használata esetén növekszik a szülés műtétes befejezésének valószínűsége, azaz a fogó, vákuum, illetve a császármetszés.

Ön mit alkalmaz olyan esetekben amikor az anyának a vérnyomása felmegy vajúdás közben?

A méhösszehúzódás alatt mért vérnyomás gyakran magas. Ha olyankor nézzük, könnyen tévedhetünk. Ha valóban magas a vérnyomás, akkor azt komolyan kell venni, de gyakran a megnyugtatás elégséges. Nyilván nem mindegy, hogy milyen magas értéket mérünk.

Ha gyógyszeres terápiára van szükség, akkor infúzió, magnézium, vérnyomás-csökkentő adása, ezzel párhuzamosan pedig sürgős labor vizsgálat történik. Amennyiben a vérnyomást sikerül normál keretek között tartani, úgy a szülés a maga ütemében folytatódik tovább.

Kimagaslóan magas érték, illetve súlyos laboreltérések esetén a szülés gyors befejezése is indokolt lehet, ami jelenthet vákuumot, vagy császármetszést is.

Megnöveli-e a császármetszés esélyét, ha az anya EDA-t vagy/és oxytocint kap? Ha igen, miért?
Egy laikus kismama honnan tudja eldönteni hogy adott esetben valóban indokolt az oxytocin használata, vagy csupán a „rutinszerű” eljárás részeként indokolatlanul felajánlották neki??

Mint fentebb azt már írtam, igen, növeli. Pont azért, mert a normál ütemtől eltérünk, amit a baba és mama szervezete vagy jól tolerál, vagy nem. Utóbbi esetben szükséges lehet a császár.

Egy laikusnak mindig nehéz helyzete van. Nem hiszem, hogy egy szakemberrel szemeben könnyű lenne úgy erős álláspontot tartani, hogy közben nincs meg az összes információnk. Szerintem ez nem megy. Ha menne, akkor nem lenne annyi császármetszés.

Ön milyen gyakran alkalmazza az oxytocint illetve az EDA-t a szüléseknél?Például 100 levezetett szülésből hányszor?

Az adat nem tisztított, ugyanis néha olyan szüléseknél is én leszek az, aki a végén is ott van, amelyeket nem én kezdtem, azaz nem én döntöttem az oxytocinról, vagy EDA-ról. A saját statisztikámat megnézve, az elmúlt néhány évben EDA-t valahol 1-2 ezrelékben, oxytocint kb. 20%-ban alkalmaztam.

Összehasonlításképpen: milyennek írna le egy olyan vajúdást/szülést ahol nem történik beavatkozás, illetve egy olyat ahol a vajúdó nő oxytocin infúzióra és EDA-ra van kötve.

Az első természetes, az utóbbi pedig medikalizált. Az előbbinél a nő (anya) kompetenciáját tiszteletben tartjuk, az utóbbinál pedig ezt nem lehet általánosan megmondani, hiszen lehet, hogy szükség volt a beavatkozásra. A saját gyakorlatomban elsődleges, hogy a döntéseket közösen hozzuk meg. Én az orvosi tudásom legjavát adva látom el ehhez megfelelő információkkal az anyát és apát (általában ő van jelen a szülésnél), ők pedig minden további emberi érzéseiket, vágyaikat, azaz lényüket teszik ehhez hozzá. Szinte mindig van közös nevező.

Szőcs Kinga Zsófia

Tel: 0742-068562, E-mail: s_kinga@yahoo.com
MOMA 91 Mócok útja 91.

https://www.facebook.com/BabaSzuletik/

https://www.instagram.com/BabaSzuletik/

https://www.youtube.com/BabaSzuletik/